Kerényi Jenő szobrász, Munkácsy-díjas (1951, 1953), Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1964), kiváló művész (1966). A 20. századi magyar és egyetemes szobrászművészet egyik legmarkánsabb képviselője. A Mintarajziskolában tanult, majd felvételt nyert a magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1937-ben diplomázott Bory Jenő tanítványaként, akinek később tanársegédje volt. 1937-ben Római ösztöndíjas volt. Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikája mellett az etruszk szobrászat volt rá döntő hatással. Első gyűjteményes kiállítását 1941-ben rendezte a Tamás Galériában. Kezdetben magánmegbízásra kisebb szobrokat, ill. síremlékeket mintázott. Első jelentős állami megbízását 1942-ben kapta: Lévára mintázott emlékművet, amelyet 1943-ban avattak fel. A hatvanas években készített műveivel hozzájárult a magyar képzőművészetnek a hatvanas évek derekán megfigyelhető megújulásához. Ebben az időszakban főként nőalakok megformázásával foglalkozott.
Az Oroszlányon található Olvasó lányok (Tanuló gyerekek) szoborkompozíciója 1963-ban készült. Közel két évig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat előtti parkban áll és 1965-ben kerül át városunkba, a 3. sz. Általános Iskola elé. 2016-ban a Települési Értéktár Bizottság felvette a Települési Értéktárba a szoborcsoportot.