A villa földszintjén és emeletén található lakást bérelte ki a Bartók Béla. A Bartók-család 1932. április 10. és 1940. október 12. között lakott itt: Bartók és második felesége, Pásztory Ditta, fiuk, Péter, és az alkalmazottak, Karszt Magdolna (Lencsi) és unokahúga, Karszt Júlia. Eleinte első házasságából származó fia, ifj. Bartók Béla is velük lakott. A Csalán úton töltött nyolc és fél év alatt olyan remekművek születtek itt, mint a Mikrokosmos sorozat, az 5. és a 6. vonósnégyes, a Gyermek- és nőikarok, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, a Kontrasztok és a 2. hegedűverseny. A Bartók-házaspár innen indult Amerikába, így ez volt Bartókék utolsó budapesti, és egyben magyarországi otthona. Bartók szeretett volna visszatérni Csalán úti lakásába, amely a legkényelmesebb és legelegánsabb lakhelye volt, ezért Béla fia még egy évig fenntartotta a bérleményt, amíg a gazdasági helyzet megengedte. A világháború, majd a zeneszerző betegsége és halála végül megakadályozta a hazatérést. 1946-ban a villát államosították és három tanácsi bérlakást alakítottak ki benne. 1981-ben, Bartók születésének 100. évfordulóján a Fővárosi Tanács Emlékházzá alakította az épületet ifj. Bartók Béla jelentős anyagi hozzájárulásával. Ekkor létesült a ház mai első emeletén a koncertterem, amelyet az egykori előszoba, a nappali és Pásztory Ditta gyakorló szobájának egybenyitásával hoztak létre. A ’80-as években új lépcsőház létesült, 1991-ben az épület hátsó traktusának bővítésére került sor. 2006-ra egy újabb felújítás során, amelyet Bartók magyarországi jogutódja, Vásárhelyi Gábor finanszírozott, a villa közelebb került eredeti állapotához, ugyanakkor tetőtere is beépült. 2006-tól 2021-ig Bartók bútorai, gazdag népművészeti gyűjteménye és személyes tárgyai alkották a kiállítás anyagát.

BARTÓK CSENDJE KIÁLLÍTÁS

Új, interaktív kiállítás várja a látogatókat 2024. november 23-tól, mely abból a látszólagos paradoxonból indul ki, hogy miközben Bartók zenéjét sokan a mai napig disszonánsnak, „barbárnak”, hangosnak tartják, a zeneszerző szomjazta a csendet; költözéseit is ez befolyásolta, és ezért választotta a Csalán úti villát, a túl hangossá vált Kavics utcai előző lakása után.
A kiállítás célja, hogy a közgondolkodásban általánosan létező Bartók-kép hamis sztereotípiái helyett bemutassák valódi arcát.
A kiállítás első üteme bemutatja a Bartók-korabeli villát, Bartók budapesti lakhelyeit, a zeneszerző pályájának kontextusát a történelmi és kulturális események tükrében.
A villa életének egy fontos epizódját némafilm jeleníti meg. A koncertteremben látható archív film az összes felvételt összegyűjti, ahol Bartók mozgófilmen látható, és a hozzá legközelebb állók: felesége, fiai, és a nagy barát, Kodály emlékeznek vissza rá. Interaktív eszközökön keresztül szemléltetjük, hogy a műzene (elődök és kortársak) hogyan hatottak zenéjére. Bemutatják népzenei gyűjtőútjait és népzenekutatói munkásságát is. A korszerű kiállítási elemeket eredeti tárgyak egészítik ki: a Bartók-lakás egykori hangulatát a körösfői népi fafaragó, Péntek „Gyugyi” György díszes bútorai idézik meg, amelyek Szabó Csaba zeneszerző (1936-2003) családi örökségéből származnak.
A Bartók Emlékház nemcsak a nagy zeneszerző emlékhelye, hanem a főváros egyik fontos hangversenyhelyszíne is. 90-100 főt befogadó kamaraterme évi 40-45 koncertnek ad otthont, amelyeken a magyar klasszikus zene kiemelkedő előadói lépnek fel.

forrás: bartokemlekhaz.hu