Uri Asaf író és képzőművész, 1942-ben született az izraeli Haifában, de ötévesen szüleivel visszaköltöztek Magyarországra. Az ELTE Természettudományi Karán végzett vegyészmérnökként, de egyetemi évei alatt magánúton rajzolni, festeni tanult.
Később visszatért Izraelbe és 1969-től több mint harminc éven keresztül tanára és tudományos munkatársa volt a Jeruzsálemi Héber Egyetem Fizikai Tanszékének. Majd a sikeres pályát maga mögött hagyva a képzőművészetnek szenteli az életét, és a Jeruzsálemi Városháza Művészeti Központjában tanult festészetet. Mesterei a magyar Hédi Tarján és az orosz Anatoly Basin voltak. Tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének.
Első kötete 2001-ben jelent meg Kőhang címmel, amelyet azóta számos újabb kötet követett.
Nemcsak ír és fest, hanem magyarra fordítja a rabbinikus irodalom gyűjteményeit. Lefordította a Kabbala első számú forrását, a Zohár, a ragyogás könyvének a bibliai Teremtés könyvével foglalkozó részeit. Magyarra ültetett egy válogatást a Midrás Tánhumából, e késő ókori moralizáló-mesélő exegézisből és a teljes Misnát, a Biblia utáni korai zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan alapját képező kompendiumot is lefordította. 2004-től ismét Magyarországon él. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Alkotásai a vallásos, a hívő ember transzcendens érzéseit mutatják meg. Lázas gesztusokkal létrehozott, nyugtalanító és feszültségekkel teli képei, sok tekintetben az absztrakt expresszionizmushoz állnak közel.
Fordítói teljesítményét 2015-ben Tengelyi László díjjal jutalmazták. 2018-ban Füst Milán költői díjat vehetett át és 2023-ban a Senior Auctor díjban részesült, melyet olyan alkotók számára alapították, akik 50 éves koruk felett kezdtek írni.
Írásai rendszeresen megjelennek magyar irodalmi folyóiratokban.
Az Új Forrás tiszteletbeli munkatársa.
Az alábbi linkre kattintva megtekinthetik Szegvári Katalin Uri Asaffal készített interjúját.